René GUÉNON (1886–1951) az egyetemességében vett spirituális és metafizikai Tradíció helyrállításának, valamint a tradicionális létszemlélet megalapozásának legkiemelkedőbb és legmeghatározóbb jelentőségű alakja, életművével valódi és egyetemes távlatokat nyitott meg a modern világ egyre súlyosabb válságában még eszmélni képes jelenkori ember számára.

28 kötetes életműve szilárd alap a tradicionális világ alapelveinek újratalálásához, ami az talán utolsó esély a katasztrofális végkifejlettel fenyegető modernitás mint útvesztés felszámolására. Guénon a Őseredeti Hagyomány központi ezotériájától a különböző részeges – vallási és más – alkalmazásokig elmélyülten ismerve a tradicionális tanításokat, valódi útmutatóként tárja fel az ezekben rejlő örökérvényű bölcsességet, egyszersmind az írott tanítás lehetőségeihez mérten betekintést tesz lehetővé a szellemi és vallási gyakorlat legmélyebb szintjeibe.

A jelen mű a szerző nagy hatású krizeológiai műve, a modern civilizáció mélyreható kritikai analízise. Elemzése során minden modern dogmát egy eredeti, „tradicionális” tudás fényében vizsgál: kezdve a fejlődés elméletének babonájától, a történelmi események megszokott értékelésén át, az egészében vett modern tudományig és annak ipari alkalmazásaiig. Guénon szerint mindez nem más, mint egy kései és hanyatló világ által azoknak a lehetőségeknek a kiaknázása, amelyeket a korábbi civilizációk mint értéktelen és veszedelmes dolgokat tudatosan mellőztek. Mivel a modern világ jóformán kizárólag ezekkel az elemekkel él, sorsa gyakorlatilag megpecsételődött: megállíthatatlanul siet az általa életre hívott legalacsonyabb rendű lehetőségek okozta megsemmisülés felé. Hacsak valami „csoda” folytán alapvető irányváltozás nem következik be, aminek alapelveit a szerző szintén vázolja, kifejtve, hogy ennek esélye napról napra csökken.

A jelen kötet a mű harmadik, javított kiadása.