Cikkek

A jelenkori Nyugat különféle fordítások formájában több olyan tibeti buddhista szöveggel ismerkedhetett meg, amelyek a túlvilági tapasztalatokkal és az Én számára a halál utáni állapotokban

A tibeti halottaskönyv határozottan hangsúlyozza, hogy a halál utáni történések nem végzetszerűen játszódnak le, ugyanis a testileg elhunyt személy nem-testi valója számára esetlegesen fennáll a lehetőség olyan műveletekre, amelyek létének további alakulásában döntő jelentőségűek lehetnek.

E helyütt a halál túlélésének s magának a halhatatlanságnak a problémájával a beavatás, vagyis a valódi önátélés és tapasztalás szempontjából kívánok röviden foglalkozni. Először is azt kell tisztázni, hogy voltaképpen ki az,

A szellemi előrehaladás emelkedett szintjein közvetlen valósággá válik, hogy a misztériumvallások mítoszai lényegükben azoknak a tudatállapotoknak az allegóriái, amelyeket az önmegvalósítás ösvényén járó beavatott tapasztal

Öröm tölti el az embert, ha olyan tudományos műre bukkan, amely a jelenkori történelmi nézetek zömére jellemző előítéleteket s tévedéseket képes maga mögött hagyni.

E. Renan írja egy helyütt: „Ha a kereszténységet lesújtotta volna valami halálos »kór«, a világ mithraizálódott volna”.

Amíg külső vagy belső természetű akadályok állnak fenn, az iniciatikus megvalósításban működésbe lépő erők nem képesek aktiválódni. 

Jelen írásban csak a külsőleges karakterű akadályokat vizsgáljuk, és olyan életvezetési gyakorlatokat fogunk bemutatni, amelyek révén ezek eltávolítását elő lehet mozdítani.

A Tantrikus Yogának, mint témakörnek nem kell külön aktualitást adni. Ennek a kérdéskörnek az aktualitását éppen az adja, ami minden lényegi és alapvető kérdésnek aktualitást ad, olyan kérdéseknek, amelyek az ember alanyi létére irányulnak, alanyi létével foglalkoznak és minden olyan kérdéskörnek, amivel kapcsolatban az értetlenség, a félreértés, a jó- vagy rosszhiszemű félremagyarázás szinte általánossá vált.

A  középkori teológusok szerint, Szűz Mária   lelkének veleszületett tökéletessége folytán az ember számára elérhető összes bölcsesség birtokosa. Kimondottan erre a bölcsességre utalnak azok a Hét Szabad Művészetet ábrázoló allegóriák

Valahogy úgy van, hogy az egész ittlétünk egy véget nem érő és szüntelen búcsúzás. A távozó, aki örökre s véglegesen hátat fordít e földi zűrzavarnak, megcsendesül, szavai megfogyatkoznak, mozdulatai meglassúbbodnak.

A „jobboldali anarchista” típusának gondolata nem tölt be elsőrendű és középponti szerepet Julius Evola életművében.

Az új generáció és a „fiatalok” problémájáról sokat írtak már, sőt, túl sokat.